Ha máskép is érzékelünk jelenségeket is – egy azon világban élünk Az ember a természet egyetlen olyan teremtménye, aki társadalmi mivoltát érvényesítve sikerrel küzdheti le az érzékszervei bármelyikének elvesztése miatt elé tornyosuló akadályokat.
A WHO szerint a Föld lakosságának kb. 10 százaléka valamilyen fogyatékossággal él, de ez kb. minden harmadik embert érinti, hiszen ezeknek a személyeknek általában vannak családjaik, barátaik, munkatársaik.

Magyarországon többszázezer fogyatékos személy él, melyből kb. 40.000 látássérült személy. A vakság tényének elfogadása nagyban függ attól, hogy az élet melyik szakaszában következik be ez az állapot. Akik vakon születnek azok viszonylag hamar el tudják fogadni helyzetüket, melyben segítséget nyújthatnak a családtagok, gyógypedagógusok stb. A felnőttként megvakultaknak – közülük is főként az időseknek nagyon nehéz beletörődni sorsukba, de ez függ az egyén lelki megküzdési képességétől is. Akik később veszítik el látásukat azok számára elengedhetetlen a rehabilitáció, melynek során képzett szakemberek (gyógypedagógusok, pszichológusok stb.) felkészítik őket az önálló életre, elsajátítják a Braille írást és olvasást, megtanulnak fehérbottal közlekedni, és képessé válnak a házimunkák elvégzésére.